A vezetői szintlépés sok vállalkozónál nem akkor válik kérdéssé, amikor több ügyfél, nagyobb árbevétel vagy új munkatárs jelenik meg, hanem amikor a cég növekedése láthatatlan falba ütközik. Kalmár-Bartos Angelika előadása arra mutat rá, hogy ez a fal gyakran nem kívül, hanem belül van: a vezető saját hiedelmei, félelmei és megszokott működése szabhat határt a vállalkozás fejlődésének.

Sok cégvezető úgy érzi, még nem tud eleget, még nem elég felkészült, vagy mindent tökéletesen kell csinálnia. Ez a gondolkodás könnyen halogatáshoz vezet. A vállalkozás azonban nem attól fejlődik, hogy minden hibátlan, hanem attól, hogy a vezető képes dönteni, tanulni, delegálni és rendszert építeni.

A növekedés egyik leggyakoribb akadálya a delegálás hiánya. A vállalkozó kezdetben szinte minden feladatot maga végez: értékesít, marketingezik, ügyfelet kezel, operatív problémákat old meg. Egy idő után viszont ez már nem erő, hanem korlát. Ha a vezető nem ad át feladatokat, a cég az ő kapacitásához kötődik.

A fejlődést több belső mondat is blokkolhatja:

• „Előbb még mindent tudnom kell.”

• „Csak akkor jó, ha én csinálom.”

• „Nem vagyok igazi vezetőtípus.”

• „A növekedés túl kockázatos.”

• „Csak kemény munkával érdemlem meg a sikert.”

Ezek a hiedelmek gyakran konkrét tünetekben jelennek meg: stagnáló bevétel, túlterhelt vezető, halogatott döntések, konfliktuskerülés vagy átláthatatlan működés. Ilyenkor nem feltétlenül újabb stratégiai dokumentumra van szükség, hanem arra, hogy a vezető felismerje, milyen minták irányítják a döntéseit.

A tudatos cégvezetés egyik kulcsa a rendszerépítés. Nem elég több embert felvenni; világos felelősségi körökre, középvezetői szintre, átlátható kommunikációra és rendszeres visszamérésre is szükség van. A családias hangulat sem attól marad meg, hogy mindenki mindent informálisan intéz, hanem attól, hogy a vezető biztonságos, őszinte és fejlesztő kommunikációs kultúrát teremt.

A vezetői szintlépés tehát nem egyetlen döntés, hanem folyamat. Felismeréssel kezdődik, fókusz kijelölésével folytatódik, majd új működési módok beépítésével válik tartóssá. Aki készen áll saját magát fejleszteni, az nemcsak stabilabb vezetővé válhat, hanem kiszámíthatóbb növekedési pályára is állíthatja a cégét.

Következő adásunkból:

A vállalkozásfejlesztési lehetőségek ismerete ma már nem csak azoknak fontos, akik éppen pályázni szeretnének. Barna-Lázár Zoltán előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon a vállalkozások döntő többségét mikro-, kis- és középvállalkozások adják. Ezek a cégek jelentős szerepet töltenek be a foglalkoztatásban és a hozzáadott érték megteremtésében, mégis sokan úgy működnek nap mint nap, hogy nem ismerik azokat az eszközöket, amelyek segíthetnék a fejlődésüket.