Egy sikeres vállalkozáshoz jó ötlet, megfelelő tőke és kitartó munkatársak is szükségesek. Dr. Deák Robert, az Impulzus Fejlesztési Központ igazgatója szerint azonban mindez önmagában még nem elég. Legalább ilyen fontos az a „belső operációs rendszer”, amely meghatározza, hogyan gondolkodunk a problémákról, a hibákról és a fejlődés lehetőségéről. Ebben játszik meghatározó szerepet a fejlődési szemléletmód.

A rögzült szemlélet szerint képességeink nagyrészt adottak, a hibázás pedig könnyen az alkalmatlanság jelének tűnhet. Ezzel szemben a fejlődési megközelítés abból indul ki, hogy képességeink gyakorlással, tudatos munkával és kitartással fejleszthetők. Egy hiba így nem feltétlenül kudarc, hanem értékes visszajelzés arról, min kell változtatnunk.

A hibákból fejlődés születhet

Ez a gondolkodásmód vállalkozói környezetben különösen fontos. Egy rosszul működő folyamat vagy sikertelen próbálkozás nem azt jelenti, hogy az ötletet azonnal el kell vetni. Sokkal inkább azt, hogy új módszert, más stratégiát kell keresni. A fejlődési szemléletmód ezért az innovációt és a folyamatos tanulást is támogatja.

Dr. Deák Robert előadása alapján egy vállalkozás mentális tőkéjének fejlesztésében több terület is meghatározó:

• a hibák tanulási lehetőségként való kezelése,
• a kitartás és a folyamatos fejlődés támogatása,
• a munkatársak kognitív képességeinek és terhelhetőségének megismerése,
• a motiváció és a stressztolerancia figyelembevétele,
• az eltérő kommunikációs és viselkedési stílusok felismerése.

Egy jól működő szervezetben ugyanis nemcsak az számít, ki milyen szakmai tudással rendelkezik, hanem az is, hogyan teljesít nyomás alatt, mennyire tud koncentrálni, mi motiválja, és hogyan illeszkedik a csapatba.

Nem mindenkinek ugyanaz a környezet ideális

A generációs különbségek és az eltérő viselkedési stílusok szintén hatással vannak a vállalkozás működésére. Más környezetben teljesít jól egy gyors, pörgős munkatárs, és másban egy precíz, szabálykövető vagy stabil csapatjátékos. A vezető feladata ezért nem pusztán az irányítás, hanem annak felismerése is, kit milyen feladattal, munkakörnyezettel és kommunikációval lehet igazán jól támogatni.

Az előadásban az énközlés szerepe is hangsúlyt kapott. Egy problémát nem szükséges támadóan megfogalmazni: sokkal célravezetőbb lehet a tények, a következmények és az elvárt megoldás világos közlése. Ez segíthet abban, hogy a munkatárs ne védekezéssel, hanem együttműködéssel reagáljon.

A mentális tőke tehát nem elvont fogalom: része a gondolkodásmód, a teljesítőképesség, a kitartás és az együttműködés is. Ha egy vállalkozás ezeket tudatosan fejleszti, a hibákból tanul, és megfelelő helyzetbe teszi munkatársait, hosszú távon stabilabb és alkalmazkodóbb szervezetté válhat.