A klímaváltozás hatásai ma már nemcsak tudományos előrejelzésekben, hanem a mindennapjainkban is érzékelhetők. A szélsőséges hőhullámok, az aszályok és az energiaellátás kihívásai a vállalkozások működésére is hatással vannak. Gelencsér András, a Pannon Egyetem egyetemi tanára, az MTA rendes tagja az Üzleti Környezet Fejlesztési Program szeptember 22-i veszprémi rendezvényén a globális felmelegedés, a zöld átállás és a fenntartható gazdasági működés valós lehetőségeit vizsgálta.

Az előadó rámutatott, hogy a szélsőséges időjárási események nem tekinthetők egyszerűen véletlen kilengéseknek. A globális felmelegedés hosszú távú folyamat, amelynek következményei egyre látványosabbak. Véleménye szerint a több évtizedes éghajlati átlagok önmagukban nem mutatják meg kellőképpen a változások gyorsaságát és azok közvetlen hatásait.

Az előadás egyik központi kérdése az volt, hogy a nemzetközi klímavédelmi vállalások mennyire tükröződnek a tényleges eredményekben. Bár az elmúlt évtizedekben számos egyezmény és technológiai fejlesztés született, a globális szén-dioxid-kibocsátás továbbra sem mutat tartós csökkenést. Az előadó által bemutatott adatok szerint az elmúlt öt évben átlagosan évi 1,8%-kal növekedett.

Gelencsér András több meghatározó iparág példáján keresztül mutatta be a zöld átállás nehézségeit:

• Acél- és cementipar: a gyártási folyamatok jelentős energiaigénye miatt a kibocsátások érdemi csökkentése komoly technológiai kihívás.
• Műanyaggyártás: a globális termelés tovább növekszik, miközben a kőolajalapú műanyagok kiváltása csak korlátozott mértékben valósul meg.
• Légi és tengeri közlekedés: a növekvő szállítási igények mellett a kibocsátáscsökkentő technológiák még nem hoztak átfogó változást.
• Közúti áruszállítás: az elektromos járművek terjedése ellenére a nagy tömegű áruszállítás továbbra is jelentős kibocsátással jár.
• Megújuló energiaforrások: a nap- és szélenergia időjárásfüggő termelése, valamint az energiatárolás korlátai nehezítik a fosszilis energiahordozók kiváltását.

Az előadó külön kitért a hidrogén szerepére is. Bár a zöld hidrogént gyakran a jövő egyik fontos energetikai megoldásaként emlegetik, előállítása és tárolása jelentős energiaveszteséggel járhat. Az ismertetett vízbontási, tárolási és visszaalakítási folyamat során az energia akár 70%-a is elveszhet.

Gelencsér András hangsúlyozta, hogy a technológiai bejelentések és a látványos fenntarthatósági vállalások helyett a tényleges eredményeket kell vizsgálni. Egy új megoldás megjelenése önmagában még nem jelenti azt, hogy az globális léptékben is képes érdemi változást elérni.

A vállalkozások számára az előadás legfontosabb tanulsága, hogy a környezeti változásokra való felkészülést nem lehet elhalasztani. A jövőbeli beruházások, az energiafelhasználás és a hosszú távú üzleti tervezés során egyaránt figyelembe kell venni az éghajlatváltozás következményeit és a technológiai lehetőségek korlátait. A tudatos döntések alapja nem a hangzatos ígéretek követése, hanem a valós körülmények ismerete.

Következő előadásunk:

A vállalkozások fejlődéséhez a gazdasági kihívások ismerete mellett a megfelelő szakmai támogatás és a naprakész információk elérése is elengedhetetlen. Lukács Zsuzsanna, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium helyettes államtitkára a következő előadásban az Üzleti Környezet Fejlesztési Program eredményeit mutatta be, különös figyelmet fordítva arra, hogyan segíthetik a helyi vállalkozásfejlesztési szervezetek, a tudásmegosztás és a szakmai együttműködések a hazai vállalkozások megerősödését.